Posted by & filed under Társadalombiztosítás.

A nyugdíj mellett munkavállalókra vonatkozó rendelkezések, a kereső tevékenység és a nyugdíj folyósításának kapcsolata, a kereső tevékenység hatása a már megállapított és folyósított rehabilitációs járadékra, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra, valamint az egészségkárosodáson alapuló nyugdíjszerű egyéb rendszeres ellátásokra.

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a „művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíjat szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (járulékalapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizenkétszeresét, 2009-ben 71.500 forint x 12=858.000 forint), keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.

Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell. A korlátozás esetükben a rájuk vonatkozó eltérő nyugdíjkorhatár, az 57. életév betöltésekor szűnik meg.

Azok esetében, akik 2007. december 31-én már az előzőekben említett nyugellátásokban részesültek, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó korlátozást csak 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, ha akkor még a 62. életévüket nem töltötték be. [2006. évi CVI. törvény 18. § (5) bekezdés.]

A 62. életév betöltését (azaz az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését) követően kereseti korlátozás nincs.

2. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 4. §-ának (2) bekezdése szerint a járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személy három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

  • a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét,
  • de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

Az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

  • a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét,
  • de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét.

A rehabilitációs járadék 2008. január 1-jétől új típusú sajátjogú nyugdíjként állapítható meg. Ezért e tekintetben átmeneti rendelkezés nincs. A szabályokat 2008. január 1-jétől alkalmazni kell.

3. A Tny. 36/D. §-ának (1) bekezdése szerint megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

  • a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, és
  • a mindenkori kötelező legkisebb munkabért, a minimálbér összegét.

Az érintett nyugdíjasoknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a számukra folyósított nyugellátás összegének kétszeresét. Amennyiben nyugellátásuk havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimál bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét – pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó keresetük a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

[A baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, az előzőekben leírttal egyező szabályozást tartalmaz a Tny. 36/G. §-ának (1) bekezdése.]

4. Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik az átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának esetében a jogosultság megszüntetésével járó keresőtevékenység feltételeiről. Ezek szerint megszűnik a járadékra való jogosultság, ha a járadékos keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 %-át.

A 2008. január 1-jét megelőzően megállapított járadékok esetében e szabályt 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Forrás: ONYF