A nyugdíjbavonulás feltételei 2010. január 01-től

Publikálva: 2009-12-04 | Szerző: Relifco könyvelőiroda | Kategóriában: Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezései jelentősen érintik a nyugdíjba vonulás feltételeit. A fontosabb tudnivalók a következők:

1. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

2009. december 31-ét követő időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel lesz a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az igénylő tehát azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

  • sem Magyarországon,
  • sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
  • sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat.

2.1. A módosított szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. (Változatlan az a szabály, hogy a vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.)

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az említett személyi kör akkor jogosult, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. (Ebben az esetben a nyugellátás összegét a szükséges 40 évhez képest hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan, a már ismert módon kell csökkenteni. Az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében a csökkentés mértékét nem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, hanem – kedvezményként – a 62. életév betöltéséig, azaz legfeljebb 1095 napra kell számítani.)

2.2. „Régi – új” az a rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki

  • legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és
  • azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az érintettek esetében az előrehozott öregségi nyugdíj összegét – függetlenül az előírt 37 évet esetleg meghaladó szolgálati idő hosszától – már csökkentéssel kell meghatározni.

Az előrehozott öregségi nyugdíj összege tehát függ az igénylő életkorától. Az irányadó nyugdíjkorhatárnál 1 évvel alacsonyabb életkort betöltött igénylő esetén az ellátást úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Ha az igénylő ennél korábban, maximum az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel kéri a nyugellátás megállapítását, akkor az öregségi nyugdíj összegét 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal – összesen 8,4 százalékkal – kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az irányadó nyugdíjkorhatárnál 1 évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez. (Értelemszerűen tovább él az a szabály, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.)

2.3. A már ismertetetteken túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a legalább 37 év szolgálati idővel rendelkező, biztosítással járó jogviszonyban nem álló nő is, aki

  • 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte,
  • 1955-ben született és a 61. életévét betöltötte,
  • 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte,
  • 1957-ben született és a 62. életévét betöltötte,
  • 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte;

továbbá az a biztosítással járó jogviszonyban nem álló és legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki

  • 1952-ben vagy 1953-ban született és a 60. életévét betöltötte,
  • 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte.

Az érintett korosztályok esetében az előző pontban ismertetett csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.

3. A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.

(Pl.: Az 1955-ben született nő öregségi nyugdíjkorhatára 64 év, előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását – az egyéb feltételek fennállása esetén – a 61. életéve betöltésekor, azaz 3 évvel a nyugdíjkorhatár elérését megelőzően kérheti. Ha az említett személy 4 év korkedvezményt szerzett, a nyugdíjkorhatára 60 év, az előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását pedig 3 évvel korábban, azaz 57. életéve betöltésekor kérheti.)

Az érintettek esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.

Fontos megjegyezni, hogy az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak a Tny. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.

Aki az előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort betöltötte és szolgálati időt megszerezte, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti (e jogosultságát nem veszti el). Annak azonban, aki e jogosultságát 2007. december 31-ét követően szerezte meg, a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyát meg kell szüntetnie. A nyugdíj összegének megállapítása során minden esetben a nyugdíj megállapításának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(Változatlanul él az a szabály, hogy aki az előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort és szolgálati időt 2009. január 1-jét megelőzően betöltötte, illetve megszerezte, a jogosultság megállapítása és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározása során az ún. gyermekkedvezményt alkalmazni kell.)

(Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)

Kommentek lezárva.