Tájékoztatás az Ügyfélkapu használatáról

Posted by & filed under Adózói információk.

Az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadóan több olyan szervezet került kapcsolatba az adóhatósággal, amelyek hivatali kapuval rendelkeznek, és adóhatósági kapcsolatukat a hivatali kapun keresztül kell bonyolítaniuk. Ennek érdekében kívánunk segítséget nyújtani a hivatali kapu problémamentes használatához.

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 2. § e) pontja értelmében a hivatali kapu a központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek. A központi elektronikus szolgáltató rendszer – központi rendszer az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese.

Illetékmértékek 2010

Posted by & filed under Illeték.

1. Öröklési illeték Csoport Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) 18 millió forintig… Read more »

Tájékoztatás az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytató adózói körbe tartozókkal kapcsolatos változásokról

Posted by & filed under Adózói információk.

Tájékoztatásunk a helyi iparűzési adó – különös tekintettel az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenységet folytatókra vonatkozóan – gyakorlatához kíván segítséget nyújtani.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 37. § (2) bekezdése alapján ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó;

Helyi iparűzési adó 2010-től

Posted by & filed under Adózói információk.

Január 1-jétől, első ízben a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően, a helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő hatásköröket az APEH gyakorolja. A 2010. január 1-jét megelőzően kezdődött adóéveket érintő kötelezettségeket tehát még az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Az APEH részletesen összefoglalta a változásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól IV. – A nagy teljesítményű személygépkocsik adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon személygépkocsi, amely a 125 kilowatt (azaz 170 lóerő) teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkezik (a továbbiakban: nagy teljesítményű személygépkocsi), függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon nagy teljesítményű személygépkocsi, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Személygépkocsinak minősül az a személyszállítás céljára készült gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az autóbuszt, valamint a motorkerékpárt. Nem minősül azonban az adó tárgyának az OT betűjelű rendszámtáblával jogszerűen felszerelt gépjármű, így az ilyen személygépkocsi után az adót nem kell megfizetni. OT betűjelű rendszámtáblával a muzeális jellegű járművek láthatóak el abban az esetben, ha a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása alapján erre lehetőség van.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól III. – A légi járművek adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló légi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon légi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Légi járműnek minősül a polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Ebből következően azon járművek, melyek legnagyobb felszálló tömege (ez a jármű, az üzemanyag és a hasznos teher tömege együttesen) a 100 kg-ot nem haladja meg, nem tárgyai az adónak, azaz azok után adót fizetni nem kell.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A légi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben – nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett légi járművek esetében – pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a légi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól II. – A vízi járművek adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló vízi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon vízi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban23 szerepel.

Vízi járműnek minősül az úszó létesítmények közül24 az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m²-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Ennek megfelelően a kompként, úszómunkagépként vagy úszóműként nyilvántartásba vett úszó létesítmény, illetve a 25 m²-nél kisebb vitorlafelülettel, vagy 50 kilowatt motorteljesítménynél kisebb főgéppel ellátott jármű nem tárgya az adónak, így az ilyen úszó létesítmények után az adót nem kell megfizetni.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól I. – A lakóingatlanok adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nért.) szerint – köznapi néven a vagyonadó – négy vagyontárgy típust terhel:

* a lakóingatlant,
* a vízi járművet,
* a légi járművet, és
* a nagy teljesítményű személygépkocsit.

APEH – használható a becsült forgalmi érték kalkulátor

Posted by & filed under Adózói információk.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján és az Ügyfélkapun keresztül is elérhető a lakóingatlanok után fizetendő adó alapjának megállapításához – önkéntes döntés alapján – használható becsült forgalmi érték kalkulátor. A kalkulátor kizárólag arra szolgál, hogy az adózónak segítséget nyújtson az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény szerinti lakóingatlanokat terhelő adó… Read more »

Tájékoztató a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyával történő foglalkoztatásának megváltozott szabályairól

Posted by & filed under Adózói információk.

2010. január 1-jét követően a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatal által kiváltott START-kártya érvényességi időtartama változik.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama:

* alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év,
* a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év,

de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak.