Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló vízi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon vízi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Vízi járműnek minősül az úszó létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m²-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Ennek megfelelően a kompként, úszómunkagépként vagy úszóműként nyilvántartásba vett úszó létesítmény, illetve a 25 m²-nél kisebb vitorlafelülettel, vagy 50 kilowatt motorteljesítménynél kisebb főgéppel ellátott jármű nem tárgya az adónak, így az ilyen úszó létesítmények után az adót nem kell megfizetni.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A vízi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben – nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett vízi járművek esetében – pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a vízi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.

Az adókötelezettséget az adóév első napján – tehát a 2010-es adóév esetén a 2010. január 1-jén – fennálló körülmények figyelembevételével kell teljesíteni. Azaz, ha későbbi időpontban bármilyen változás következik be, akár a vízi jármű, akár az adó alanyának oldaláról, ide értve a vízi jármű megsemmisülését is, ezt a változást csak a változást követő adóévben lehet figyelembe venni.

Példa: Egy magyar illetőségű magánszemély tulajdonosa egy Horvátországban bejegyzett és ott található vitorlás hajónak. Ezen hajó után a magyar magánszemélynek – a későbbiekben részletezett feltételekkel – keletkezhet adókötelezettsége.

Példa: Ha az Ön tulajdonában lévő motorcsónak főgépének (motorjának) – illetve több főgép esetén főgépeinek együttes – teljesítménye nem éri el az 50 kilowattot (megközelítőleg a 68 lóerőt), akkor a motorcsónak után adókötelezettsége nem keletkezik.

Az adó mértékét a vízi jármű névleges vitorlafelülete vagy főgépének teljesítménye, továbbá a jármű életkora alapján kell megállapítani a következők szerint:

Vitorlás vízi járművek esetén az adó éves mértéke:

A vízi jármű életkora A vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után
A gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft
A gyártási évét követő 11-21. naptári évben 1000 Ft
A gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft

Vitorlával nem rendelkező vízi járművek esetén az adó éves mértéke:

A vízi jármű életkora A főgép (főgépek) kilowattban kifejezett teljesítménye után
A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft
A gyártási évét követő 6-10. naptári évben 250 Ft
A gyártási évét követő 11-15. ében 200 Ft
A gyártási évét követő 16. évtől 150 Ft

Mentes az adó alól:

  • a hatósági engedélyköteles hajózási tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű25
  • a sportszövetség26, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;
  • az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság27 által alkalmasnak minősített vízi jármű;
  • az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.

Nem kell tehát az adót megfizetni például azon vízi jármű után, amelyet a hajózási hatóság által kiállított engedély alapján hajózási tevékenység végzése érdekében üzemeltetnek, függetlenül attól, hogy az üzemeltető személye a tulajdonoséval egybeesik-e.

Forrás: APEH