Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló légi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon légi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Légi járműnek minősül a polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Ebből következően azon járművek, melyek legnagyobb felszálló tömege (ez a jármű, az üzemanyag és a hasznos teher tömege együttesen) a 100 kg-ot nem haladja meg, nem tárgyai az adónak, azaz azok után adót fizetni nem kell.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A légi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben – nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett légi járművek esetében – pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a légi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.

Az adókötelezettséget az adóév első napján – tehát a 2010-es adóév esetén a 2010. január 1-jén – fennálló körülmények figyelembevételével kell teljesíteni. Azaz, ha későbbi időpontban bármilyen változás következik be, akár a légi jármű, akár az adó alanyának oldaláról, ide értve a légi jármű megsemmisülését is, ezt a változást csak a változást követő adóévben lehet figyelembe venni.

Példa: Ha az Ön tulajdonában lévő hőlégballon legnagyobb felszálló tömege – azaz a ballon és a maximálisan szállított teher együttes tömege – meghaladja a 100 kg-ot, akkor a hőlégballon után – az alábbiakban részletezett szabályok szerint – keletkezik adókötelezettség.

Példa: Egy magyar illetőségű magánszemély tulajdonában van egy Franciaországban nyilvántartásba vett és ott található helikopter. A magánszemélynek ezen helikopter után Magyarországon adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adó mértékét a légi jármű motoros jellege, legnagyobb felszálló tömege és életkora alapján kell megállapítani a következők szerint:

Motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén az adó éves mértéke:

A légi jármű életkora

A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után
A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft
A gyártási évét követő 6-10. naptári évben 7000 Ft
A gyártási évét követő 11-15. ében 6000 Ft
A gyártási évét követő 16. évtől 5000 Ft

Nem motoros légi járművek (hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgép) esetén az adó éves mértéke:

A légi jármű életkora A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után
A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft
A gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3500 Ft
A gyártási évét követő 11-15. ében 3500 Ft
A gyártási évét követő 16. évtől 2500 Ft

Mentes az adó alól:

  • a sportszövetség32, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű;
  • a Légi Üzembentartási engedéllyel33 rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű.

Nem kell tehát az adót megfizetni például azon légi jármű után, amelyet a légiközlekedési hatóság által kiállított engedéllyel rendelkező szervezet üzemeltet, függetlenül attól, hogy az üzemeltető személye a tulajdonoséval egybeesik-e.

Forrás: APEH