Tájékoztató a biztosításokra vonatkozó 2010. január 1-jétől hatályos adózási szabályok gyakorlati alkalmazásának egyes kérdéseiről

Posted by & filed under Adózói információk.

I. A biztosításból származó kamatjövedelem kiszámítása

A Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pontjának 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes szolgáltatás és maradékjog címén megszerzett bevételnek (kivont díjtartaléknak) az a része, amely meghaladja

– a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –,

– az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét.

A tevékenységre jellemző keresetről – másként

Posted by & filed under Adózói információk, Bevallás, adatszolgáltatás, Személyi jövedelem adó, Társadalombiztosítás.

2010 év elejének adózási napirendjén szerepel a tevékenységre jellemző kereset, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás problémaköre. Amely egyébként az adózási szabályalkotás állatorvosi lova, benne van minden, amitől rossz lehet egy adószabály. Azért alkotmányellenes, amiért az ingatlanadó adott szabályozása is az volt – ez a két jogszabály mintha édestestvérek lennének.

Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról

Posted by & filed under Adózói információk, Bevallás, adatszolgáltatás, Rehabilitációs hozzájárulás.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályait módosította a 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi CXXXIV. törvény.

Tájékoztató a tevékenységre jellemző keresetről

Posted by & filed under Adózói információk, Munkaügy, Társadalombiztosítás.

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról

Posted by & filed under Adózói információk.

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.
A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.

Hol lehet tájékozódni a piaci viszonyoknak megfelelő díjazásról?

Posted by & filed under Adózói információk, Munkaügy, Személyi jövedelem adó, Társadalombiztosítás.

2010 január 1-től az adótörvények az egyéni és társas vállalkozók havi szja előlegének és járulékainak fizetésére bevezették a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, amelyet az Szja és Tb. törvény a piaci díjazásban határoz meg. Tehát az egyéni vállalkozó kivétjének, és a társas vállalkozó személyes közreműködői díjának el kell érnie a piaci díjazás szintjét.

A jó adózó cégek kisebb bírságot fizetnek

Posted by & filed under Adózói információk.

Érdemes a szigorú feltételek teljesítése után jelentkezniük a vállalkozásoknak a minősített adózói adatbázisba, mert néhány esetben olcsóbban megúszhatják, ha adóhiányt állapít meg náluk az APEH.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) – 2010. január 1-jét megelőzően és azt követően is hatályos – szabálya szerint az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50 százaléka (bizonyos, speciális esetekben 75 százaléka). Újdonság, hogy január 1-jétől a minősített adózók esetén az általános szabálytól eltérően a kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 20 százaléka, amennyiben az adóhatóság első alkalommal állapít meg az adózó terhére adóhiányt a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően – ismerteti Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

Tájékoztatás az egyszerűsített bevallásról – SZJA

Posted by & filed under Adózói információk, Bevallás, adatszolgáltatás, Személyi jövedelem adó.

A magánszemélyeknek ebben az évben is lehetőségük van arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket az önadózás keretén belül az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással teljesítsék.

Az egyszerűsített bevallást azok a magánszemélyek választhatják, akik nem kértek munkáltatói adó-megállapítást és az adóévben kizárólag munkáltatótól vagy kifizetőtől származó bevallási kötelezettség alá eső bevételt szereztek, melyből a kifizető, munkáltató adót vagy adóelőleget vont le, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Posted by & filed under Adózói információk.

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50–56. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban, valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

Tájékoztató a melegétel-juttatás kedvezményes adózásának feltételeiről

Posted by & filed under Adózói információk, Természetbeni juttatás.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 70. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (kirendelt munkavállalónak, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel kedvezményes adózásáról. Ezek szerint az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás a „meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész”, amely után a juttató 25 százalék személyi jövedelemadó fizetésére köteles. Az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt egyéb adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

A törvény a juttatás kedvezményes adóztatását a munkavállalónál szélesebb kör részére is lehetővé teszi, a 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján szintén az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak minősül „a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész”.