Adóelőleg-nyilatkozatok a 2010. évre

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja‑törvény) 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az állami adóhatóság nem rendszeresít adóelőleg‑nyilatkozatokat. Ezért az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen formában megtehetőek. Ugyanakkor a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez nyújtott segítségképpen és iránymutatásként az állami adóhatóság az alábbi adóelőleg‑nyilatkozat mintákat készítette el. A nyilatkozat minták tehát nem kötelezően alkalmazandóak, illetve mind tartalmukban, mind formájukban – a nyilatkozatot tévő magánszemély, illetve a kifizető, a munkáltató által – szabadon módosíthatóak.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2010. január 1-től hatályos módosításai szerint az alábbiakban változott a 1065., a 1086. számú bevallások tartalma, valamint a 10A60. számú összesítő nyilatkozat képi formája és tartalma.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Tájékoztatásunk a helyi iparűzési adó – különös tekintettel az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenységet folytatókra vonatkozóan – gyakorlatához kíván segítséget nyújtani.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 37. § (2) bekezdése alapján ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó;

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Január 1-jétől, első ízben a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően, a helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő hatásköröket az APEH gyakorolja. A 2010. január 1-jét megelőzően kezdődött adóéveket érintő kötelezettségeket tehát még az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Az APEH részletesen összefoglalta a változásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon személygépkocsi, amely a 125 kilowatt (azaz 170 lóerő) teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkezik (a továbbiakban: nagy teljesítményű személygépkocsi), függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon nagy teljesítményű személygépkocsi, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Személygépkocsinak minősül az a személyszállítás céljára készült gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az autóbuszt, valamint a motorkerékpárt. Nem minősül azonban az adó tárgyának az OT betűjelű rendszámtáblával jogszerűen felszerelt gépjármű, így az ilyen személygépkocsi után az adót nem kell megfizetni. OT betűjelű rendszámtáblával a muzeális jellegű járművek láthatóak el abban az esetben, ha a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása alapján erre lehetőség van.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló légi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon légi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Légi járműnek minősül a polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Ebből következően azon járművek, melyek legnagyobb felszálló tömege (ez a jármű, az üzemanyag és a hasznos teher tömege együttesen) a 100 kg-ot nem haladja meg, nem tárgyai az adónak, azaz azok után adót fizetni nem kell.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A légi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben – nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett légi járművek esetében – pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a légi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló vízi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon vízi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Vízi járműnek minősül az úszó létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m²-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. Ennek megfelelően a kompként, úszómunkagépként vagy úszóműként nyilvántartásba vett úszó létesítmény, illetve a 25 m²-nél kisebb vitorlafelülettel, vagy 50 kilowatt motorteljesítménynél kisebb főgéppel ellátott jármű nem tárgya az adónak, így az ilyen úszó létesítmények után az adót nem kell megfizetni.

Elolvasom ezt a bejegyzést »