Az Alkotmánybíróság eltörölte a lakóingatlanok utáni vagyonadót

Posted by & filed under Adózói információk.

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.

Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit – mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.

A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúan törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót. Itt a határozat [1].

Tájékoztató a NYENYI-lap megszűnéséről

Posted by & filed under Adózói információk, Bevallás, adatszolgáltatás, Munkaügy, Társadalombiztosítás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdése értelmében a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges adatokat a kötelezetteknek utolsó alkalommal 2009-re vonatkozóan – 2010. április 30-áig, illetőleg augusztus 31-éig – kell teljesíteniük a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

Az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdés ba) pontja alapján, elektronikus úton hivatalból át kell adnia – az Art. 31. § (2) bekezdése 1-7., 9-15., 24. és 26-28. pontjai szerinti részletességgel bevallott – a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig.A törvény meghatározza a havi részletező bevallásban feltüntetendő adatokat, amelyek az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, illetőleg – többek között – a nyugdíjbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapításához szükségesek.

Tájékoztató a „nulla” értékadatú bevallás kiváltásáról szóló, a „09NY” jelzésű nyilatkozat helyébe lépő „NY” jelzésű nyilatkozatról

Posted by & filed under Adózói információk, Bevallás, adatszolgáltatás.

A nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló „09NY” jelzésű nyilatkozatot a 2009. január 1-jével kezdődő bevallási időszakra nyújthatták be az adózók. A 2010. január 1-jével kezdődő bevallási időszakra a „09NY” jelzésű nyilatkozat helyett – 2010. január 22-étől – az „NY” jelzésű nyilatkozat nyújtható be a ’01, ’08, ’12, ’43, ’50, ’58, ’65 számú bevallások helyett, amennyiben… Read more »

Adóelőleg-nyilatkozatok a 2010. évre

Posted by & filed under Adatlapok, igazolások, nyomtatványok letöltése, Adózói információk, Személyi jövedelem adó.

Adóelőleg-nyilatkozatok a 2010. évre

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja‑törvény) 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az állami adóhatóság nem rendszeresít adóelőleg‑nyilatkozatokat. Ezért az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen formában megtehetőek. Ugyanakkor a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez nyújtott segítségképpen és iránymutatásként az állami adóhatóság az alábbi adóelőleg‑nyilatkozat mintákat készítette el. A nyilatkozat minták tehát nem kötelezően alkalmazandóak, illetve mind tartalmukban, mind formájukban – a nyilatkozatot tévő magánszemély, illetve a kifizető, a munkáltató által – szabadon módosíthatóak.

Tájékoztató a 2010. évi áfabevallások változásairól

Posted by & filed under Adózói információk, Általános forgalmi adó.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2010. január 1-től hatályos módosításai szerint az alábbiakban változott a 1065., a 1086. számú bevallások tartalma, valamint a 10A60. számú összesítő nyilatkozat képi formája és tartalma.

Tájékoztatás az Ügyfélkapu használatáról

Posted by & filed under Adózói információk.

Az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadóan több olyan szervezet került kapcsolatba az adóhatósággal, amelyek hivatali kapuval rendelkeznek, és adóhatósági kapcsolatukat a hivatali kapun keresztül kell bonyolítaniuk. Ennek érdekében kívánunk segítséget nyújtani a hivatali kapu problémamentes használatához.

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 2. § e) pontja értelmében a hivatali kapu a központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek. A központi elektronikus szolgáltató rendszer – központi rendszer az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese.

Tájékoztatás az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytató adózói körbe tartozókkal kapcsolatos változásokról

Posted by & filed under Adózói információk.

Tájékoztatásunk a helyi iparűzési adó – különös tekintettel az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenységet folytatókra vonatkozóan – gyakorlatához kíván segítséget nyújtani.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 37. § (2) bekezdése alapján ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó;

Helyi iparűzési adó 2010-től

Posted by & filed under Adózói információk.

Január 1-jétől, első ízben a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően, a helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő hatásköröket az APEH gyakorolja. A 2010. január 1-jét megelőzően kezdődött adóéveket érintő kötelezettségeket tehát még az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Az APEH részletesen összefoglalta a változásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól IV. – A nagy teljesítményű személygépkocsik adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon személygépkocsi, amely a 125 kilowatt (azaz 170 lóerő) teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkezik (a továbbiakban: nagy teljesítményű személygépkocsi), függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon nagy teljesítményű személygépkocsi, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Személygépkocsinak minősül az a személyszállítás céljára készült gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az autóbuszt, valamint a motorkerékpárt. Nem minősül azonban az adó tárgyának az OT betűjelű rendszámtáblával jogszerűen felszerelt gépjármű, így az ilyen személygépkocsi után az adót nem kell megfizetni. OT betűjelű rendszámtáblával a muzeális jellegű járművek láthatóak el abban az esetben, ha a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása alapján erre lehetőség van.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól III. – A légi járművek adója

Posted by & filed under Adózói információk.

Adóköteles a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló légi jármű, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön található, illetve belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak adóköteles a külföldi illetőségű magánszemély, külföldön bejegyzett szervezet tulajdonában álló azon légi jármű, amely a magyar hatósági nyilvántartásban szerepel.

Légi járműnek minősül a polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Ebből következően azon járművek, melyek legnagyobb felszálló tömege (ez a jármű, az üzemanyag és a hasznos teher tömege együttesen) a 100 kg-ot nem haladja meg, nem tárgyai az adónak, azaz azok után adót fizetni nem kell.

Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie és bevallania, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A légi jármű tulajdonosának a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű esetén az a személy vagy szervezet minősül, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben – nyilvántartásban nem szereplő vagy külföldön nyilvántartásba vett légi járművek esetében – pedig a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adót tehát minden esetben a tulajdonosnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a légi járművet milyen vagyoni értékű jog (például: haszonélvezet) terhel.