Közeledik a személyi jövedelemadó bevallás (szja) határideje. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató kisfilmjével nyújt segítséget az adózóknak a bevallás kitöltéséhez. Elolvasom ezt a bejegyzést »
egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó jövedelmének megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Mód.tv.) 15. §-a módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 3. § 17. pontját, mely szerint a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
– adószám megszerzéséhez előírt – bejelentési kötelezettségének teljesítése alóli mentesülésével kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 34. §-ának (1) bekezdése módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (16) bekezdését. Ennek alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépéstől kezdődően lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni.
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg
2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak
aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet) 10.§-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.
A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:
2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés lehetőségét az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerződés helyettesíti majd. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.
Az Szja törvény 67/A.§-a szerinti tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
