A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj.  19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint.

Az említett rendelkezéseket a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni. Tehát a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó kötelezettségek esetén a nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíjpénztár tagja esetében is 9,5 százalék, a tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

I. Gazdasági társaságokról szóló törvény

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről.  E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

START-kártya szabályok

Kedvezményezettek köre

Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, aki

• a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
• tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
• a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés lehetőségét az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerződés helyettesíti majd. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

A hatályos jogszabályok szerint, azoknak a magánszemélyeknek, akiknek rendezetlen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya - annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz – 2010. január 1-jétől havonta 4 950 Ft (napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A járulékfizetés további feltétele, hogy a magánszemély a bejelentkezést megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves időtartamba beszámít egy másik EGT tagállamában szerzett tartózkodási idő is, melyet az E104-es számú nyomtatványon a tartózkodási hely szerinti  tagállam illetékes biztosító szerve igazol le.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

2010 év elejének adózási napirendjén szerepel a tevékenységre jellemző kereset, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás problémaköre. Amely egyébként az adózási szabályalkotás állatorvosi lova, benne van minden, amitől rossz lehet egy adószabály. Azért alkotmányellenes, amiért az ingatlanadó adott szabályozása is az volt – ez a két jogszabály mintha édestestvérek lennének.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

• Elolvasom ezt a bejegyzést »

2010 január 1-től az adótörvények az egyéni és társas vállalkozók havi szja előlegének és járulékainak fizetésére bevezették a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, amelyet az Szja és Tb. törvény a piaci díjazásban határoz meg. Tehát az egyéni vállalkozó kivétjének, és a társas vállalkozó személyes közreműködői díjának el kell érnie a piaci díjazás szintjét.

Elolvasom ezt a bejegyzést »

Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások 2010-ben:

Elolvasom ezt a bejegyzést »