Posted by & filed under Könyvelés, Társasági adó.

A beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, vagy fentiekhez kapcsolódó devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások mérlegfordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteségének elhatárolása

Számviteli tv.

20. § (4) Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.

33. §

(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség).

A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.

(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.

41. § (1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni

(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.

Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.

38. § (3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét,

Devizás eszközök és források átértékelése:

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként

kell elszámolni.

(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani.

Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.

(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is – a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

***

A nem realizált árfolyamveszteség elszámolása és könyvelése

1. A devizás eszközök és források mérlegfordulónapi értékelése (szv. Tv. 60 §-a szerint)

2. A fordulónapi értékelés összevont egyenlegének minősítése. Amennyiben a számviteli politika szerint nem jelentős nagyságú az összevont árfolyam különbözet, akkor nincs további teendő.

3. Ha jelentős a számviteli politika szerint az összevont árfolyam különbözet, akkor meg kell nézni, hogy van-e befejezetlen beruházáshoz vagy üzembe nem helyezett vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizakötelezettség. Amennyiben van olyan devizában kapott kötelezettség, amely befejezetlen beruházáshoz kapcsolódik, és ez nincs fedezve devizaszámlán meglévő devizával, akkor a szv. Tv. 47 §. (4) bekezdés c) pontja szerint  ezen deviza kötelezettséghez kapcsolódó árfolyamkülönbözetet a befejezetlen beruházás, vagyoni értékű jog valamint a devizakötelezettség értékének módosításával el kell számolni.

(T 1 – K 44, K 45       árfolyamveszteségnél

T 44,T 45 – K 1         árfolyamnyereségnél)

(Számviteli tv: 47. § (4)  Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi

c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség)

4. Az előző tételen felüli devizás eszközök és devizás források értékelését el kell végezni.

(Lehetséges egy átmenő számlán gyűjteni az árfolyam nyereség és árfolyam veszteség tételeket, és ezen átmenő számla egyenlege kerül átvezetésre a 8-as vagy 9-es számlaosztályba, attól függően, hogy az összevont árfolyamkülönbözet milyen jellegű.)

T 1,2,3 ,4        – K 379           árfolyam különbözetből adódó árfolyam nyereség elszámolása

T 379              – K 1,2,3,4      árfolyam különbözetből adódó árfolyam veszteség elszámolása

T 876               – K 379            átmenő számla egyenlegének átvezetése, amennyiben az egyenleg áf.veszteség

T 379               – K 976            átmenő számla egyenlegének átvezetése, amennyiben az egyenleg áf.nyereség

5. Amennyiben az összevont árfolyamkülönbözet árfolyam veszteség, akkor döntés arról, hogy a beruházásokhoz és vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó, a szv. tv. 33. § (2) szerinti halasztott ráfordításkénti elszámolási lehetőséggel a társaság élni kíván-e. (CSAK A MÁR AKTÍVÁLT, HASZNÁLATBA VETT TARTÓS ESZKÖZHÖZ KAPCSOLÓDÓ ÁRFOLYAM VESZTESÉGRŐL LEHET ITT SZÓ! Lásd 3.pont!)

Ha a vállalkozás élni kíván a halasztott ráfordításkénti elszámolással, akkor meg kell nézni, hogy mennyi a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások árfolyamvesztesége.

Ezt az árfolyamveszteséget össze kell vetni a társaság által a mérlegfordulónapi értékelés során elszámolt egész árfolyamveszteségének összegével.

Amennyiben a beruházásokra, vagyoni értékű jogokra felhasznált devizakötelezettségek árfolyam vesztesége kisebb, mint az év végi egész társaságra elszámolt árfolyamveszteség, akkor csak az előbbi elhatárolásáról lehet szó.

Amennyiben a beruházásokra, vagyoni értékű jogokra felhasznált devizakötelezettségek árfolyam vesztesége nagyobb, mint az év végi egész társaságra elszámolt árfolyamveszteség, akkor csak a 876-on az egész társaságra vonatkozóan elszámolt árfolyamveszteség elhatárolása lehetséges.

Elhatárolás:

T 393              – K 876           elhatárolt, nem realizált árfolyamveszteség

6. Az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék (kötelező)

A hitelfelvételtől eltelt idő és a tartozás futamideje aránya szorozva az elhatárolt, nem realizált árfolyamveszteség összegével.

T 865              – K 424

7.  Lekötött tartalék képzés a nem realizált árfolyamveszteség valamint a képzett céltartalék összegének különbségére (kötelező)

T 413              – K 414