A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 39.§ (2) bekezdése szerint az a belföldi személy aki nem biztosított a Tbj. 5.§-a szerint (pl. munkaviszonyban áll, álláskeresési támogatásban részesül stb.) és egészségügyi szolgáltatásra a 16.§ (1) a.-p. és s.-t. pontjai valamint a 13.§-a szerint sem jogosult, köteles havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek mértéke 2009. január 1-jétől 4500 Ft / hó illetve 150 Ft / nap.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony illetve a fenti jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. (A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 29.§(9))

Elolvasom a bejegyzést »

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 85/A. §-a alapján következő típusú igazolásokat adja ki:

Elolvasom a bejegyzést »

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. Alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

Elolvasom a bejegyzést »

1. Az elektronikus úton intézhető adóügyekről

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott adózói körnek elektronikus úton kell adó- és járulékbevallási, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie. A kötelezett adózói körnek a havi adó- és járulékbevallásban – többek között – személyre lebontott adatok feltüntetésével kell az adóhatósághoz havonta elektronikusan bevallást tenni az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemély részére teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és egyéb adatokról.
Elolvasom a bejegyzést »

Az APEH szankcionálási tevékenysége során adóhatósági szankcióként – többek között– adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében. Az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény [továbbiakban: Art.] 170. § –172. §-ai általános érvénnyel szabályozzák az állami adóhatóság által alkalmazható bírság fajtáit, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét.

Jelen tájékoztató célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott – általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó – elveket. Ez a tájékoztató nem minősül jogszabálynak, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező.

Elolvasom a bejegyzést »

Az Ellenőrzési Kézikönyv az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH, illetve állami adóhatóság) ellenőrzési eljárásának legfontosabb szabályait tartalmazza. A tájékoztató célja, hogy segítséget nyújtson az adózóknak az ellenőrzési folyamat lépéseinek megismeréséhez és támogatást adjon a jogkövető magatartásuk kialakításához. A kézikönyv nem terjed ki a bejelentésre, az adómegállapításra és –bevallásra, az adó- és adóelőleg befizetésére, a bizonylat kiállítására és megőrzésére, valamint a különböző nyilvántartások vezetésére (a könyvvezetésre), továbbá az adatszolgáltatások tartalmára vonatkozó eljárási szabályokra.

Elolvasom a bejegyzést »

A 2010. évre kiállítandó adatlap a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor_Adatlap_I

A 2010. évre kiállítandó adatlap a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor_Adatlap_II

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához

Eseti meghatalmazás minta

Kárfelvételi jegyzőkönyv

Kérelem bevallás másolatának kiadásához

Kérelem a gépjármű-forgalmazó és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó illetékmentességét megállapító határozat kiadása iránt