APEH Tájékoztató civil szervezetek részére méltányossági eljárás lehetőségéről a kedvezményezetti feltételek igazolására vonatkozó Adatlap késedelmes benyújtása esetén

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény méltányossági lehetőségei kibővültek. Az új szabályozás értelmében az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a ’37 számú Adatlap beadási határidejének elmulasztásának következményeitől, ha a kedvezményezett ezt kéri, és a mulasztást pótolja.

A törvényi szabályozás szerint a civil szervezetek a ’37. számú Adatlap kitöltésével igazolják jogosultságukat az 1 %-os rendelkezések összegére. A kitöltésre a kedvezményezetteknek 30 nap áll rendelkezésre, azt követően, hogy az adóhatóság – minden év szeptember 1. napjáig­ – tájékoztatja őket a támogatás várható összegéről. A 30 napos határidő elmulasztása esetén a kedvezményezett nem részesedhet a számára rendelkezett összegből.

Elolvasom a bejegyzést »

Ha vállalkozása mögött nem áll tőkeerős befektető, akkor cége fejlesztéséhez idővel külső forrásokra lesz szüksége. A Mikrovállalkozások esetében ennek egyik legegyszerűbb módja a hitelfelvétel. Bizonyos méretek fölött már akár a kötvény kibocsátás vagy a nyílt részvénytársasággá alakuláson keresztüli jelentős mértékű külső forrás bevonás is elérhető lehetőséget jelent a vállalkozás számára.

A hitelfelvétel előtt első körben érdemes végig gondolnia, hogy a vállalkozása milyen céllal venné fel a kölcsönt, mennyi időre, illetve, hogy miből fizeti majd vissza. Milyen fedezete van, milyen biztosítékokat tud a kölcsön nyújtónak felkínálni.

A hitelezés egy nagyon összetett és soklépcsős folyamat. Kell egy jó üzleti terv, amely tartalmazza vállalkozásának céljait, a célok elérésének módját, a termékeinek bemutatását, a potenciális bevételeket és költségeket, valamint a mindezekhez esetlegesen szükséges eszköz és pénzigényeket, természetesen megfelelő időtávban kifejezve. Érdemes számvitelileg is felkészíteni a vállalkozását a hitelfelvételre.(Pl.: ne vegyen ki osztalékot fejlesztés előtt) Annak érdekében, hogy a számára leginkább megfelelő lehetőséget válassza, alaposan tájékozódnia kell. El kell döntenie mennyi önrészt vállalhat egy konkrét beruházás esetén, illetve mennyi hitelre van hozzá szüksége.

Elolvasom a bejegyzést »

A számviteli beszámoló elektronikus benyújtását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv. tv.) 154. §, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.-19. §-ai szabályozzák.
Az EB (elektronikus beszámoló) jelű elektronikus űrlap, a Szv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) honlapjáról tölthető le (), és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) útján nyújtható be a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére.
Az EB elektronikus űrlapot – a csatolmányok leválasztása után – az IRM Céginformációs Szolgálata továbbítja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére, a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése céljából.

Elolvasom a bejegyzést »

A hatályos jogszabályok szerint, azoknak a magánszemélyeknek, akiknek rendezetlen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya - annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz – 2010. január 1-jétől havonta 4 950 Ft (napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A járulékfizetés további feltétele, hogy a magánszemély a bejelentkezést megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves időtartamba beszámít egy másik EGT tagállamában szerzett tartózkodási idő is, melyet az E104-es számú nyomtatványon a tartózkodási hely szerinti  tagállam illetékes biztosító szerve igazol le.

Elolvasom a bejegyzést »

A közösségi adószámok érvényességéről meggyőződhet az Európai Bizottság honlapján valamint a megerősítés az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától is kérhető.

1. Közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az Európai Bizottság honlapján

A közösségi  adószámok  érvényességét  az  adóhatóság  előtt igazolható módon ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do), ha a lekérdezéskor megadja saját közösségi adószámát. Ebben az esetben a megerősítés eredményekor Ön egy egyedi hivatkozási számot kap, mely alapján az adóhatóság az Ön által kezdeményezett lekérdezést – érvényes közösségi adószám megerősítése esetén – azonosítani tudja. Az adóhatóság előtt történő igazolás céljából ezért feltétlenül fontos, hogy az egyedi hivatkozási számot tartalmazó lekérdezés eredményét irataiban megőrizze. Amennyiben a lekérdezett tagállami közösségi adószámhoz név- és címadat is megjelenik, úgy a megjelenített adatok pontosságának megerősítése céljából Önnek nem kell az adóhatósághoz sem fordulnia. Jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia azok a tagállamok, amelyek érvényes közösségi adószám esetén megjelenítik az adóalany nevét és címét is.

Elolvasom a bejegyzést »

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A társas vállalkozásban személyesen közreműködő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Elolvasom a bejegyzést »

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdése alapján a magánszemély adózó – amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével – az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában – az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével – az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be.

Elolvasom a bejegyzést »

START kártya

Kedvezményezettek köre
Az a személy, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.

Elolvasom a bejegyzést »

Az Szja törvény 67/A.§-a szerinti tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%.  Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

Elolvasom a bejegyzést »

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Elolvasom a bejegyzést »