I. A biztosításból származó kamatjövedelem kiszámítása

A Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pontjának 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes szolgáltatás és maradékjog címén megszerzett bevételnek (kivont díjtartaléknak) az a része, amely meghaladja

–         a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –,

–         az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét.

Elolvasom a bejegyzést »

2010 év elejének adózási napirendjén szerepel a tevékenységre jellemző kereset, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás problémaköre. Amely egyébként az adózási szabályalkotás állatorvosi lova, benne van minden, amitől rossz lehet egy adószabály. Azért alkotmányellenes, amiért az ingatlanadó adott szabályozása is az volt – ez a két jogszabály mintha édestestvérek lennének.

Elolvasom a bejegyzést »

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályait módosította a 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi CXXXIV. törvény.

Elolvasom a bejegyzést »

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

• Elolvasom a bejegyzést »

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.
A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.
Elolvasom a bejegyzést »

2010 január 1-től az adótörvények az egyéni és társas vállalkozók havi szja előlegének és járulékainak fizetésére bevezették a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, amelyet az Szja és Tb. törvény a piaci díjazásban határoz meg. Tehát az egyéni vállalkozó kivétjének, és a társas vállalkozó személyes közreműködői díjának el kell érnie a piaci díjazás szintjét.

Elolvasom a bejegyzést »

Érdemes a szigorú feltételek teljesítése után jelentkezniük a vállalkozásoknak a minősített adózói adatbázisba, mert néhány esetben olcsóbban megúszhatják, ha adóhiányt állapít meg náluk az APEH.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) – 2010. január 1-jét megelőzően és azt követően is hatályos – szabálya szerint az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50 százaléka (bizonyos, speciális esetekben 75 százaléka). Újdonság, hogy január 1-jétől a  minősített adózók esetén az általános szabálytól eltérően a kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 20 százaléka, amennyiben az adóhatóság első alkalommal állapít meg az adózó terhére adóhiányt a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően – ismerteti Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

Elolvasom a bejegyzést »

A magánszemélyeknek ebben az évben is lehetőségük van arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket az önadózás keretén belül az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással teljesítsék.

Az egyszerűsített bevallást azok a magánszemélyek választhatják, akik nem kértek munkáltatói adó-megállapítást és az adóévben kizárólag munkáltatótól vagy kifizetőtől származó bevallási kötelezettség alá eső bevételt szereztek, melyből a kifizető, munkáltató adót vagy adóelőleget vont le, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

Elolvasom a bejegyzést »