2010. január 1-jétől ezen magánszemélyek a fenti tevékenységük tekintetében már nem minősülnek egyéni vállalkozónak az Szja-törvény és az Eva-törvény alkalmazása szempontjából. Amennyiben a magánszemély ezen tevékenységét 2009. december 31-ét követően is egyéni vállalkozóként kívánja folytatni, kérnie kell az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvételét az okmányirodánál.

A személyi jövedelemadóról szóló 2003. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 3. § 17. pontja, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-törvény) 21. § (1) bekezdés f)-g) pontjai 2010. január 1-jétől módosulnak. A gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében már nem minősül egyéni vállalkozónak az Szja-törvény és az Eva-törvény alkalmazása szempontjából.

Elolvasom a bejegyzést »

Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX. törvény (továbbiakban: módosító törvény) – kihirdetve 2009. november 13-án a Magyar Közlöny 2009. évi 160. számában – 21. §-a módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. §-ának (4) bekezdését. Ennek eredményeként az egyes, az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai alá tartozó, ingatlan értékesítések adókötelessé tételére vonatkozó módosított szabály alapján az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy amennyiben az adómentes körbe tartozó ingatlan értékesítési tevékenységük keretében többféle ingatlant is értékesítenek – amelyek között az áfatörvény meghatározása szerinti fogalomnak megfelelő lakóingatlan és annak nem minősülő ingatlan is van –, akkor a lakóingatlan és az annak nem minősülő egyéb ingatlan értékesítése tekintetében eltérően adózzanak 2010. január l-től.

Elolvasom a bejegyzést »

A Magyar Közlöny 2009. évi 180. számában hirdették ki a 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.

Elolvasom a bejegyzést »

Az egyes eszközök leltárfelvételének tudnivalói

Elolvasom a bejegyzést »

A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie.

Elolvasom a bejegyzést »

Az Alkotmánybíróság (Ab) december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Elolvasom a bejegyzést »

Az adóév végének – és az adóbevallás elkészítése kötelezettségének – közeledtével egyre több adózó készül számot adni ingatlanértékesítésből származó jövedelméről. Cikkünk elsősorban azoknak a nagyobb számú érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani, akik korábbi években megszerzett lakóingatlanukat 2009-ben értékesítették és az adóbevallás elkészítéséhez valóban csak az alapvető szabályok ismeretére van szükségük. Erre való tekintettel írásunk nem érinti a beépítés-ráépítés megváltozott szabályait, valamint az egyéb ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem meghatározását sem.

Elolvasom a bejegyzést »

Az idén június 29-én elfogadott és jövő év elején hatályba lépő vagyonadótörvény egy merőben új közteherviselési formát vezet be Magyarországon. Az Országgyűlés által már elfogadott jogszabályt jelenleg is számos kétség és vita övezi, ami a napi politikai témába kerülésének köszönhetően várhatóan a jövőben sem fog csitulni. A cikk célja, hogy az ingatlanadózásra fókuszáltan bemutassa a vagyonadóval kapcsolatos, magánszemélyekre vonatkozó szabályokat.

Elolvasom a bejegyzést »

A Kormány a cégadatok nyilvánosságával kapcsolatban mindenkor a gazdasági élet átláthatóságát, tisztaságát és a minél nagyobb nyilvánosság megteremtését tartotta szem előtt, amit a Cégtörvény nemcsak deklarál, de garantál is. A cégadatok túlnyomó többségét a céginformációs szolgálat honlapjáról (www.e-cegjegyzek.hu) bárki korlátozás nélkül megismerheti. Ugyanakkor fontos közérdek, hogy a nyilvánosság követelménye ne okozzon indokolatlan kiszolgáltatottságot azok tekintetében, akikről az adatok szólnak.

Elolvasom a bejegyzést »

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: eva-törvény) 2.§-a határozza meg az eva alanyiság feltételeit.

A 2.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az adózó az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévre ésszerűen várható, az eva-törvény előírásainak (6.§) megfelelően meghatározott bevétele a 25 millió (2009. évben a 26 millió) forintot nem haladja meg. A bevételtől meg kell különböztetni az adóalapot, melyet úgy kell meghatározni, hogy az összes bevételt az 5.§-ban, illetve a 8.§-ban előírt korrekciókkal csökkentjük vagy növeljük. A növelő tételek (mint a kapcsolt vállalkozási viszony meglétéhez rendelt növelési kötelezettség) alkalmazása következtében az adóalap értelemszerűen meghaladhatja a bevételi határ törvényi mértékét. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az adózó jogosulatlanul választotta az eva-törvény szerinti adóalanyiságot.

Tekintve, hogy az adóalanyiság feltételeként egyetlen évre, a 2009. adóévre – 2009. július 1-jei hatállyal – biztosított 26 millió forint éves bevételi értékhatárt jelent, ezért ha az adózó a 2009. év második félévében elért bevételével haladja meg a 25, de nem lépi túl a 26 millió forintot, eva alanyiságát – az egyéb feltételek megléte esetén – nem veszíti el.

Forrás: APEH

PM. Jövedelemadók főosztály 14.457/6/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279490120/2009