A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 70. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (kirendelt munkavállalónak, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel kedvezményes adózásáról. Ezek szerint az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás a „meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész”, amely után a juttató 25 százalék személyi jövedelemadó fizetésére köteles. Az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt egyéb adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli.
A törvény a juttatás kedvezményes adóztatását a munkavállalónál szélesebb kör részére is lehetővé teszi, a 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján szintén az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak minősül „a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész”.
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nért.) szerint – köznapi néven a vagyonadó – négy vagyontárgy típust terhel:
Az idén június 29-én elfogadott és jövő év elején hatályba lépő vagyonadótörvény egy merőben új közteherviselési formát vezet be Magyarországon. Az Országgyűlés által már elfogadott jogszabályt jelenleg is számos kétség és vita övezi, ami a napi politikai témába kerülésének köszönhetően várhatóan a jövőben sem fog csitulni. A cikk célja, hogy az ingatlanadózásra fókuszáltan bemutassa a vagyonadóval kapcsolatos, magánszemélyekre vonatkozó szabályokat.
A minimálbér alapján határozzák meg számos juttatás és adókedvezmény korlátját, így a héten elfogadott kétezer forintos emelés miatt a jövő évtől emelkedik a gyed, az álláskeresési járadék és a táppénz felső határa is. A legkisebb bérszint emelésének a keveset kereső diákhitelesek lehetnek a vesztesei, a mostani OÉT-megállapodás miatt ugyanis 2011-től nőni fog majd a diákhitel minimális törlesztőrészlete is.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodás értelmében január elsejétől a minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 73 500 forintra emelkedik, aminek következtében a legkisebb fizetendő bérhez kötött támogatások, adókedvezmények korlátja is változik. Jövőre így nem csak a minimálbéren foglalkoztatottak havi jövedelme módosul, hanem a munkanélküliek, a kismamák, az üdülési csekket kapó munkavállalók és családtagjaik, illetve a diákhitelesek esetében is lesznek változások.
