Közeledik a személyi jövedelemadó bevallás (szja) határideje. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató kisfilmjével nyújt segítséget az adózóknak a bevallás kitöltéséhez. Elolvasom ezt a bejegyzést »
2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amely 2010. augusztus 16-án lépett hatályba. A módosító törvény 28-29 §-a kiegészítette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének q) és 26. § (1) bekezdésének s) pontját. A két új rendelkezés azonos megfogalmazás mellett mentesíti a vagyonszerzőket az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás esetére.
A módosító törvény által megállapított két illetékmentességet a törvény hatálybalépésének napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó jövedelmének megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Mód.tv.) 15. §-a módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 3. § 17. pontját, mely szerint a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
– adószám megszerzéséhez előírt – bejelentési kötelezettségének teljesítése alóli mentesülésével kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 34. §-ának (1) bekezdése módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (16) bekezdését. Ennek alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépéstől kezdődően lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni.
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg
2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak
aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet) 10.§-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.
A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:
Az Szja törvény 67/A.§-a szerinti tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
2010 január 1-től az adótörvények az egyéni és társas vállalkozók havi szja előlegének és járulékainak fizetésére bevezették a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, amelyet az Szja és Tb. törvény a piaci díjazásban határoz meg. Tehát az egyéni vállalkozó kivétjének, és a társas vállalkozó személyes közreműködői díjának el kell érnie a piaci díjazás szintjét.
