Posted by & filed under Adózói információk.

I. A biztosításból származó kamatjövedelem kiszámítása

A Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pontjának 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem adómentes szolgáltatás és maradékjog címén megszerzett bevételnek (kivont díjtartaléknak) az a része, amely meghaladja

–         a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –,

–         az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét.

Nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre sem, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más – nem magánszemély – által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült és a magánszemély – a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig – a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg. A díjtartalék ismétlődő kivonása esetén nem vehető figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja [figyelembe vehető rész hiányában a viszonyítási alap nulla].

Abból következően, hogy az arányosított díjrészek együttvéve nem haladhatják meg a befizetett díjak együttes összegét, ismétlődő díjtartalék-kivonás (a továbbiakban pénzkivonás) esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi pénzkivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni (a már levont díjak még egyszer nem vonhatók le).

A rendelkezésnek megfelelő alkalmazható számítási módszer a következő:

1)      Valamely (i-edik) pénzkivonáskor a kivont díjtartaléknak kivonás előtti díjtartalékra vetített aránya:

kivont díjtartalék/kivonás előtti díjtartalék=ai

2)      Az i-edik pénzkivonásról szóló ügyféldöntés elfogadásának napját megelőzően befizetett díjak halmozott összegének csökkentése a korábbi pénzkivonás(ok)ból származó kamatjövedelem meghatározásakor bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészek halmozott összegével:

[befizetett díjak halmozott összege – korábbi pénzkivonáskor már figyelembe vett díjrészek halmozott összege]= ödi

3)      Az i-edik pénzkivonáskor figyelembe vehető bevétel-csökkentő arányos díjrész:

ödi*ai=adi

4)       Az i-edik pénzkivonásból származó kamatjövedelem meghatározása:

i-edik kivont díjtartalékadi = kji

II. A kamatjövedelmet csökkentő tételek kiszámítása, az adóalap meghatározása

A biztosításból származó kamatjövedelem adóalapjának meghatározására vonatkozó rendelkezés [Szja tv. 65. § (3) bekezdés ac)-ad) pont] szerint:

Ha a pénzkivonással a biztosítási szerződés megszűnik (lejárati szolgáltatással, visszavásárlással), nem kell figyelembe venni jövedelemként az olyan, kamatjövedelemnek minősülő bevételrész
–         50 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történt;
–         100 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történt.
A biztosítási szerződés megszűnését nem eredményező esetben nem kell figyelembe venni jövedelemként az olyan, kamatjövedelemnek minősülő bevételrész
–         50 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének negyedik fordulónapját követően, a kivonást megelőző négy évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére;
–         100 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének hatodik fordulónapját követően a kivonást megelőző hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történt.

A rendelkezéseknek megfelelő alkalmazható számítási módszerek a következők:

a) A pénzkivonással a szerződés megszűnik

5)      Az 5. biztosítási évfordulót követően az 50 százalékos jövedelemcsökkentő kamatjövedelem-rész (kji,50),

kji,50 = kji

6)      Az 10. biztosítási évfordulót követően az 100 százalékos jövedelemcsökkentő kamatjövedelem-rész (kji,100)

kji,100 = kji

b) A pénzkivonással a szerződés nem szűnik meg

A kamatjövedelem kedvezménymértékek szerinti megosztásához értelemszerűen az feltételezhető, hogy az ügyfél először mindig a legkorábban befizetett díjat (díjakat) és az arra (azokra) jutó hozamot vonja ki a biztosítás tartalékából (FIFO-módszer). Ez úgy valósul meg, hogy az adott pénzkivonáshoz kapcsolódó arányosított díjrész (adi) rendre mindig a még nyilvántartott (az adott pénzkivonást közvetlenül megelőző pénzkivonás után megmaradt és rögzített) legkorábbi díjfizetést csökkenti mindaddig, amíg az adott pénzkivonáshoz tartozó arányosított díjrész el nem fogy. Ezt követően meg kell állapítani, hogy az adott pénzkivonáshoz kapcsolódó arányosított díjrész az adott pénzkivonás idejétől visszafelé számítva melyik (6 évnél régebbi, 6-4 év közötti, 4 éven belüli) időszakba esik. Az adott pénzkivonáshoz kapcsolódó hozamrészek kedvezménymértékek szerinti megoszlási viszonyszáma az előbbiekben meghatározott arányosított díjrész-részhalmazok (adi,100;  adi,50; adi,0;) és az adott pénzkivonáshoz kapcsolódó arányosított díjrész hányadosaként határozható meg.

7)      A 100 százalékos jövedelemcsökkentésre jogosító kamatjövedelem-rész meghatározása.

adi,100i* kji

adi

Az adi,100/adi hányadosának és az i-edik pénzkivonásból származó kamatjövedelemnek (kji) a szorzata adja azt a kamatjövedelem-részt amelynek 100 százalékával csökkenthető az i-edik kamatjövedelem (kji,100).

8)      A 50 százalékos jövedelemcsökkentésre jogosító kamatjövedelem-rész meghatározása.

adi,50i* kji

adi

Az adi,50/adi hányadosának és az i-edik pénzkivonásból származó kamatjövedelemnek (kji) a szorzata adja azt a kamatjövedelem-részt, amelynek 50 százalékával csökkenthető az i-edik kamatjövedelem (kji,50).

9)      Az i-edik pénzkivonáshoz kapcsolódó olyan kamatjövedelem-résznek a meghatározása, amellyel a kamatjövedelem nem csökkenthető (kji,0.)

kji,0  =  kji(kji,100 + kji,50)

Ez meghatározható egyszerű különbségképzéssel, de az 5-6. pontokban leírt módszer értelemszerű alkalmazásával is. Ennek az értéknek az adóalap meghatározásánál nincs jelentősége, de kontrolladatként fontos lehet.

III. A kamatadó alapjának és a kamatadó meghatározása

10)  Az i-edik pénzkivonáshoz tartozó adóalap meghatározása úgy történik, hogy az i-edik pénzkivonáshoz tartozó kamatjövedelmet csökkentjük a 100 százalékos jövedelemcsökkentő kamatjövedelem-résszel, valamint az 50 százalékos jövedelemcsökkentő kamatjövedelem-rész 50 százalékával.

Adóalapi = kji(kji,100 + kji,50/2)

11)  Az i-edik pénzkivonáshoz tartozó adót az i-edik tartalékkivonáshoz tartozó Adóalapi és a hatályos adómérték szorzata adja.

Adói = Adóalapi * 0,2

IV. Átmeneti rendelkezés

A 2006. szeptember 1.- 2009. december 31. között megkötött szerződések esetében a magánszemélynek választási lehetősége van, hogy a 2010. előtt hatályos rendelkezések szerinti adózást alkalmazhassa a hatálybalépést megelőzően biztosításba fektetett megtakarításainak hozama után.

Forrás: [A Pénzügyminisztérium és az APEH közös tájékoztatója]