Posted by & filed under Adózói információk, Természetbeni juttatás.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 70. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (kirendelt munkavállalónak, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel kedvezményes adózásáról. Ezek szerint az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás a meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész”, amely után a juttató 25 százalék személyi jövedelemadó fizetésére köteles. Az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt egyéb adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

A törvény a juttatás kedvezményes adóztatását a munkavállalónál szélesebb kör részére is lehetővé teszi, a 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján szintén az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak minősül „a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész”.

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az Szja törvény 70. § (4) bekezdés d) pontja alapján „az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is)” minősül.

A Szja törvény a 2003-as gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének, illetve a szolgáltatások jegyzékének fogalmait vette át (TEÁOR 2003, SZJ), amelyek 55.30 pontja tartalmazza (és magyarázza), mi minősül étkezőhelyi vendéglátásnak, a munkahelyi étkeztetést az 55.51 pontja, a közétkeztetést az 55.52 pontja határozza meg. E szerint a meleg étkezés juttatása kedvezményes adózás mellett fő szabályként a következő szolgáltatások keretében, a meleg étkeztetést természetben juttató által történő közvetlen megfizetése, vagy a szolgáltatásokra beváltható utalványok (általában ez a jellemző), vagy korlátozott felhasználású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (meleg étkeztetésre felhasználható vásárlói kártya) juttatása révén történhet:

  • étkezőhelyi vendéglátás keretében, amikor „az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt”történik,
  • munkahelyi étkeztetés keretében amikor „az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen értékesítése történik;
  • közétkeztetés keretében, amikor „a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítése”történik (pl. munkahelyi melegítő konyhára történő kiszállítás, étlapról választott csomagolt étel-adagok kiszállítása).

A minősítés nem az étel hőfokához kötődik, hanem ahhoz, hogy juttatás révén valóban kizárólag étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás történjen akkor is, ha a fogyasztást a magánszemély a számára juttatott, utalvány-(kártya-)forgalmazók által rendszeresített étkezési utalványok beváltásával, vagy kizárólag ilyen fogyasztásra felhasználható készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlítik ki.

Olyan utalványt (kártyát) lehet tehát legfeljebb havi 18 000 forint értékben kedvezményes adózással juttatni, amely kizárólag az előbbi szolgáltatásokra váltható (cserélhető) be. Ennek megfelelően az utalványok (kártyák) elfogadója lehet:

  • a helyben történő kiszolgálással (önkiszolgálással) fogyasztást nyújtó vendéglő, étterem, kifőzde, munkahelyi étkezde,
  • az étel-kiszállítást szolgáltató vállalkozás,
  • az olyan büfé, látványpékség, grill-sütőde pizza-sütőde, helyben sütött, főzött húst, hústerméket kiszolgáló stb. kereskedelmi üzlet, vagy annak részlege, amely a meleg, illetve jellemzően melegen fogyasztható (melegíthető) ételek szolgáltatásán kívül más terméket nem forgalmaz, más szolgáltatást nem nyújt, vagy olyan kereskedelmi üzlet, amely megszervezi és ellenőrizhető módon működteti az utalványok (kártyák) előbbi szolgáltatásokra történő – más termékek forgalmazásától elkülönített – beváltását, felhasználását.

Ez azt jelenti, hogy az utalványok (kártyák) elfogadása pl. iparcikkek, élvezeti cikkek, vagy a felsorolt szolgáltatások keretén kívül értékesített élelmiszer-termékek, italok (a teljes felsorolás lehetősége nélkül: só, cukor, édesítők, édességek, cukrászati termékek, gabonafélék, száraztészták, pékáruk, rágcsálnivalók, olaj, zsiradékok, ízesítők, húsáruk, üdítők, kávé, tea, kakaó, tejtermékek, mélyhűtött-, előre csomagolt-, dehidratált-, konzerv- ételek, zöldség- gyümölcs stb.) vásárlására, nem felel meg a juttatás kedvezményes adózását megalapozó feltételeknek. Ilyen esetben a Szja törvény rendelkezésének megszegése miatt felmerülhet mulasztási bírság szankció alkalmazása is: az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (15) bekezdése alapján, a magánszemélyt 50 ezer, más adózót (pl. az utalvány-elfogadót, vagy a kibocsátót, ha a felhasználhatóságot nem korlátozza) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Forrás: APEH