Posted by & filed under Adózói információk, Rehabilitációs hozzájárulás.

Az adótörvény módosítások között szerepel a rehabilitációs hozzájárulás mértékének megemelése. 2010.01.01-től többszörösére növekszik a hozzájárulási kötelezettség mértéke, a jelenlegi 177.600,- Ft/fő/év-ről  964.500 Ft/fő/év-re.

A befizetési és foglalkoztatási kötelezettség a 20 fő fölötti átlagos statisztikai létszámot meghaladó alkalmazotti létszámmal működő munkáltatók körét érinti.

A rehabilitációs járulék mértéke: 2010.január 1-től  964 500 Ft/fő/év.

Kinek kell fizetnie és mennyit?

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Ez azt jelenti hogy 20 főként legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót kell alkalmazni ahhoz, hogy  mentesüljünk a járulék fizetése alól.

Ki számít megváltozott munkaképességű dolgozónak ?

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri és a munkaképesség-csökkenése  40%-os vagy attól nagyobb mértékű.

Az érvényben lévő Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható-egyéb feltételek fennállása esetén-, ha a jogszabályban foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.

Ki  nem tartozik a létszámban ?

Nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba a következők:

a) a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától

b) a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi (naptári hónapot jelent, így pl. azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból) folyamatos betegség után,

c) a sorkatonai szolgálatot teljesítők, bevonulásuk első napjától,

d) az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás,
építkezés, tanfolyam, tanulmányút)

e)  a tartalékos katonai szolgálatra bevonultak, egyhavi távollétet követően,

f) az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,

g) a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, a munkavégzés alól történő felmentés első napjától,

h) a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal foglalkoztatottak.

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyve szerinti kirendelés, ill. más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.

Az alkalmi munkavállalói foglalkoztatás amennyiben havonta 1-5. napig tart, nem számít bele a statisztikai átlagos állományi létszámba, ha a foglalkoztatás havi szinten az 5 napot haladja, abban az esetben az alkalmi munkavállalói létszám is beletartozik a statisztikai átlagos állományi létszámba.

Hogyan számoljuk a statisztikai állományi létszámot?

Az átlagos létszám számítása:
a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónapnaptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

A statisztikai állományi létszámba tartoznak a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, a munkából meghatározott okok miatt távollevők kivételével. Azokat a munkavállalókat, akiknek a munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik, nemcsak a munkajogi létszámból hanem a statisztikai állományi létszámból is törölni kell. Ha a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését megelőzően a munkavállalót munkáltatója meghatározott időre felmenti a munkavégzési kötelezettség alól, a dolgozó a felmentés napjától nem számítható be a statisztikai állományi létszámba, míg a jogi állományi létszámba tartozás a felmentési idő végéig fennáll.

A részmunkaidős átszámítása a teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történt felhasználásával történik.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók által teljesített munkaórák számát el kell osztani az egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó munkaórák számával. Ugyan ez a számítás a szakmunkás tanulók esetében is.

A  bedolgozók esetében a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában vagy egyéb mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározott, az információk alapján becsült munkaóraszámból kell a tényleges létszám átszámítását elvégezni.

A négy órában foglalkoztatott rokkantnyugdíjas csak 0,5 főként vehető számításba.

Pld: Negyedéves statisztikai állományi létszám számítása

Az átlagos statisztikai állományi létszám számítása:

X1 =   Naponkénti állományi létszám összege (teljes munkaidő naptári napokban)

Hónap napjainak száma

Ezt a számítást el kell végezni a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókra is.

Fő *  napi munkaóra/Teljes munkaidőben foglalkoztatottak napi munkaóráinak száma

Januárban 26 dolgozó volt ebből 2 dolgozó 19-től lépett be a vállalkozáshoz és 2 fő részmunkaidős dolgozó, februárban,     márciusban nem volt változás.

Két részmunkaidős dolgozó van 4-4 órában alkalmazva.

Január    ( 22*18 + 24*13 + (2*4/8*31) ) / 31 =  23,84

Február  ( 24*28+(2*4/8*28))/28 =  25

Március  (24*31 + 2*4/8*31)/31 =  25

A negyedéves statisztikai állományi létszám:  (23,84+25+25)/3 = 24,6

Tehát (24,6*0,05) 1,2 megváltozott munkaképességű dolgozó ( ha az éves állományi létszám is ennyi)  alkalmazása esetén elkerülhető a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség.

Amennyiben nincs ilyen dolgozó 964 500*1,2 =  1 157 400 Ft az éves fizetendő összeg.

Hogyan kell fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.

A bevallás a XX01 nyomtatványon történik.

Jelen helyzetben célszerű felmérni, hogy mely dolgozók rendelkeznek orvosi igazolással csökkent munkaképességükről ill. kik azok akiknél kezdeményezhető ennek megállapítása. Megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása is csökkentheti a fizetendő járulék mértékét.

Forrás: Begella Zoltánné könyvvizsgáló

Frissítés (!):

Változás: 2009.december 15-től: Flt. 41/A§ (4) bek).

Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, általában egy-egy egész főnek kell tekinteni.

(Az útmutató elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók között).

Amire a részmunkaidős foglalkoztatás esetén ügyelni kell:

A 20 fő feletti létszámban foglalkoztatók foglalkoztatási kötelezettsége a statisztikai átlagos állományi létszám 5%-ára terjed ki, és ennek megállapítása során a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak statisztikai átlagos állományi létszámát az összes foglalkoztatott statisztikai átlagos állományi létszámához kell viszonyítani.

A KSH útmutató 1.2 pontjában foglalt  foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás  nem része a statisztikai átlagos állományi létszám  megfigyelésnek, így az a kötelezettség teljesítésébe se számít be.

A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson.

Meg kell különböztetni a havi 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést, a hónapnál rövidebb, de 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát.

Forrás: FSZH Rehabilitációs Főosztály, www.afsz.hu